Kalmár Ilona

Az elmaradt hála pótlásának nincsenek időkorlátai.
 
Kezemben egy kis könyv. Számomra látszólag közömbös. Miért vonz mégis magához? Nem tudom. De érzem, hozzám szól. Nekem beszél. Valami nagyon lényeges van benne. A futó átlapozás nem vezet nyomra. Meg kell a szememmel enni, össze kell csócsálni, hogy kiadja magából egy bátor asszony üzenetét. Már majdnem feladtam a küzdelmet, amikor elém tárultak a következő sorok:
 
*Az 1941/42. iskolai évről szóló tájékoztatóban szerepel először, hogy az I-III. osztályba lépőknél a szülők anyakönyvi kivonatát és házasságlevelét is be kell mutatni: "Az I-III. osztályba zsidónak tekintett tanulók csak a törvényben megszabott arányszám szerint vehetők fel."
 
Ennek a megkülönböztető intézkedésnek az előzménye az 1939. évi IV törvénycikk "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" (az ú. n. Második zsidótörvény). A törvény következményeként 1939. június 22-én a budapestvidéki tankerületi királyi főigazgató gépelt (nem sokszorosított) levelet küldött a magángimnázium tek. Igazgatóságának címezve.
 
"A nm. VKM. Úr f. évi június hó 19-én kelt, 134.541/1939. IX. ü. o. sz. rendeletéből az alábbiakat közlöm a tek. Igazgatósággal. Az 1939. IV t.c. következményeire figyelemmel, a VKM. Úr már most szükségesnek tartja, hogy a különben feltétlenül kialakuló zsidó proletariátus megelőzése érdekében a zsidóknak a gimnáziumba való felvétele a jövőre vonatkozólag bizonyos mértékben korlátoztassék. Ezért az állami, kir. kat., közs., társ., magán és izr. gimnáziumokba tanévre felvehető zsidó tanulókra vonatkozólag a következőkben rendelkezik. Az áll., kir., kat., közs., társ., és magán gimnáziumok I. osztályára a tanulólétszám alapulvételével felvehető zsidó tanulók számát általában ennek a létszámnak 6%-ában, tehát legfeljebb 2 vagy 3-ban állapítja meg. Azokban az iskolákban, amelyekben a múlt évben felvett I. osztályú zsidó tanulók száma az előbb említett számot nem érte el, a zsidó tanulók a jövő iskolai évre is csak eddigi számuknak megfelelően vehetők fel. A miskolci kir. kat. gimnázium I. osztályába felvehető zsidó tanulók arányszámát kivételesen az említett tanulólétszám 12%-ában állapítja meg. Az izr. hitfelekezet által fenntartott gimnáziumok I. osztályába felvehető zsidó tanulók létszámát nem kívánja korlátozni. Felhívom a tek. Igazgatóságot, hogy a nm. VKM. Úr fenti rendelkezését szigorúan hajtsa végre, és az I. oszt. tanulóknak az 1939/40. évre való felvételénél és beírásánál annak értelmében járjon el.
 
Budapest, 1939. évi junius hó 22-én.
 
Dr. Kemenes Illés s. k.
 
tanker. kir. főigazgató."
 
Erre vonatkozó utalást sem az 1938/39., sem az 1939/40. tanévi évkönyv nem tartalmaz. Az 1939. szeptemberi első osztályban 30 tanulóból öten vannak izraelita vallásúak. 1940-ben ismét rendelkeztek a felsőbb hatóságok a zsidó tanulók felvételének korlátozásáról. A nagyméltóságú vallás- és közoktatási miniszter Úr 1678 15/1940. IX. ü. o. számon rendeletet adott ki, melyet a budapestvidéki tankerületi kir. főigazgatóság szó szerint közölt 1940. április 29-én valamennyi állami, községi, társulati és magángimnázium tekintetes igazgatóságával. A rendelet szerint a címzett iskolák "I-II. osztályába zsidó tanulót csak oly arányban lehet felvenni, hogy azok negyvenes tanulólétszám alapján számított 6%-ot, illetőleg osztályonként három tanulót ne haladjon meg". E rendelet szerint a "közvet1enül megelőző alacsonyabb osztályt sikerrel elvégzett zsidó tanulót ugyanannak az intézetnek magasabb osztályába a megállapított korlátozásokra való tekintet nélkül fel lehet venni". A rendelet részletesen taglalja a végrehajtás módját, meghatároz néhány kivételt (a miskolci kir. kat. Fráter György Gimnáziumot, ahol 12% és három budapesti állami gimnáziumot, három budapesti magán-leánygimnáziumot, ahol korlátozás nélkül vehetők fel). "6.! Ha a gimnázium I. vagy II. osztályába jelentkező zsidó tanulók száma meghaladja a felvehető zsidó tanulók számát, közülük egyenlő feltételek mellett a hadiárvák (l933. VII.t.c.28.* (1) bekezdés) és a tűzharcosok gyermekei (19. 197/1938. VKM. rendelet) előnyben kell részesíteni."



E rendelkezés ismeretében Kalmár Ilona leánygimnáziumi igazgató, iskolafenntartó, hivatalos úton (a főigazgatóságon keresztül) 1940. június 4-én kérést intézett a miniszterhez, hogy iskolájába korlátozás nélkül lehessen felvenni tanulókat. Hivatkozik a kivételekre, a leánygimnázium közérdekű tevékenységére, továbbá a helyi lakosság összetételére:
 
"A korlátlan fölvétel engedélyezését a pestszenterzsébeti leánygimnáziumban méltányossá teszi az is, hogy ebben a városban összes lakossághoz viszonyítva is a zsidók száma meghaladja a 6%-ot. Még nagyobb az arányszám, ha a lakosságnak azt a rétegét nézzük, amely a középiskola tanulóit adja. Ezt mutatja az is, hogy iskolámban 8 év alatt a zsidó tanulók száma 8-18%-a volt az évi összes létszámnak. Kérésemnek teljesítését Nagyméltóságod bölcs belátásában és méltányosságában bízva biztosan remélem."
 
A budapestvídéki tank. kir. főigazgató 1940. július 15-én küldi választ: "Fenti számú felterjesztésére tudomás és további eljárás végett értesítem a tek. Igazgatóságot, hogy ahhoz a kéréséhez, hogy a vezetése alatt álló pestszenterzsébeti nyilv. j. magán leánygimnáziumba a 167.815/1940. IX. számú rendeletben megszabott korlátozások nélkül vehessen fel zsidó tanulókat, a nm. VKM. Úr 170.290/1940.V. ü. o. rendeletével nem járult hozzá."
 
Kalmár Ilona 1940. július 25-én ismét felterjeszti a főigazgatósághoz kérését, hogy iskolájában korlátozások nélkül történhessék a tanulók fölvétele, és kéri, "méltóztassék azt pártoló javaslattal teljesítésre ajánlva fölterjeszteni".
 
1940. augusztus 17-én érkezett a válasz a főigazgatótól: "a VKM. Úr 170.927. sz. rendelete szerint Pestszenterzsébeten a zsidók létszáma a legújabb statisztikai adatok szerint 6.6 százalék, ezért Kalmár Ilonának, a pestszenterzsébeti nyilvános jogú magán leánygimnázium fenntartójának és igazgatójának ahhoz a kéréséhez, hogy a vezetése álló gimnáziumba a 167.81 5/1940. IX. számú rendeletemben megszabott korlátozások nélkül vehessen fel zsidó tanulókat, nem járulhatok hozzá."
 
1940 szeptemberében a 19 első osztályosból hárman vannak izraelita vallásúak. Ahogyan az említett 1941/42. tanévi beiratkozásokhoz, az 1942/43. évihez is megjelent az évkönyvben a felvételi korlátozásra vonatkozó szöveg. Az egyik első osztályban 3 izraelita vallású tanuló van. Az 1943/44. tanévre szóló tájékoztató mindössze 12 sor, a felvételi korlátozás sem szerepel benne. Ekkor azonban a korlátozás már nem az izraelita vallású tanulókra vonatkozott, hanem kiterjedt a "zsidó származású" (esetleg nem is izraelita vallású) tanulókra is. 1944 szeptemberére vonatkozóan ezt kellett szerepeltetni. "Beiratkozáskor a keresztény származás igazolandó." A belső utasítás úgy szólt, hogy zsidónak tekintendő tanuló egyik osztályba sem vehető fel, tehát megkezdett tanulmányait sem folytathatja.
 
Honnan volt ennyi bátorsága ennek a pillekönnyű súlyú, erős lelkű asszonynak, hogy az idézett szokatlan erejű, ámbátor eredménytelen lépéseket megtegye?
 
Onnan, hogy O már kipróbálta a kisebbségi lét szívfacsaró érzését. Magyar kisebbségként a Monarchiából frissen megalakult nemzetek többségi viszonyai között. Az első világháború után el kellett menekülnie Lőcséről, mert az apja vezette Gimnázium épületét elvette a többségi akarat. Első tanáréveiben Szabadkán működött, ahol szintén kisebbségi magyarként vészelte át a pályakezdés nehézségeit. Kalmár Ilona, vélhetőleg tudta, hogy mit jelent kitaszítottnak lenni saját hazájában. Ezért igyekezett tőle telhetően erős szívvel a vallásuk és származásuk miatt kirekesztettek mellé állni. Megtette azt, amit hasonló energiával, és félelmet nem ismerve, sok más felelős embernek is meg kellett volna tenni.
 
Nagyszerű pedagógus, és nagyszerű igazgató volt.
 
Személyére a hajdan volt üldözöttek maradéka hálás szívvel emlékezik!
 
2011. március 20.
 
Dr. Csillag János
 
*idézet: Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve. Pesterzsébeti Múzeum. 2004.

BZSH Dél-Pesti Körzet - Újjáalapítva 2002-ben
1203 Budapest, Zamárdi utca 7.
E-mail: kapcsolat@del-pest.com