A Pesterzsébeti Izraelita Hitközség jogszabályai

Még egy éve sincs, hogy abban a hiszemben voltunk, miszerint a háborús kártételek és a hitközség megszűnése nyomán a Pesterzsébeti Izraelita Hitközség összes iratanyaga visszavonhatatlanul megsemmisült.
 
Hála a Jó Teremtőnek, a helyzet megváltozott, az iratanyag egyes részeit megtaláltuk a levéltárak rejtekében, részben a Magyar Zsidó Levéltárban, részben a területeken illetékes levéltárak anyagaiban.
 
Az teljesen természetesnek látszik, hogy amikor a hitközségben adófizető családok létszáma meghaladta az 1500-at, a működési feltételek meghatározása csak szigorú alapszabályok alapján történhetett. A legutolsó, 1931-ben elkészült és jóváhagyott, 1947-ig hatályos alapszabály, a függelékként hozzácsatolt választási, adóügyi, bizottsági szabályzattal 61 oldalon fejti ki a megtartandó követelmények rendszerét, amely biztosította a hitközség demokratikus működését.
 
Az alapszabályok szövegéből kitűnik, hogy a Hitközség a magyarországi VI. Községkerület tagjaként alulról, demokratikusan megválasztott képviselőtestület és elöljáróság, valamint feljebbviteli bíróság joghatálya alatt, de teljesen önállóan végezte tevékenységét. A Hitközség tagjainak jogállását és kötelezettségeit pontos szabályrendszer rögzítette.

Ugyancsak részletesen szabályozott volt az adórendszer, amellyel az autonóm szellemi és anyagi fenntartás költségeit rótták ki a Hitközség közönségére. Az alkalmazott adórendszer a családi adózási típusba tartozott, amelyben figyelembe vették a családtagok létszámát, korbeli összetételét, fenntartási költségeik alakulását, valamint a kósersági előírások betartásával kapcsolatban fellépő többlet kiadásaik mértékét is.
 
Másrészről a Hitközség működését a választott és a közgyűlésnek felelősséggel tartozó elöljáróságon kívül a választási, gazdasági, szertartási, kulturális, tanügyi, jótékonysági, számvizsgáló, adóügyi, fegyelmi és alkalmi bizottságok egész rendszere segítette és szabályozta. A bizottsági rendszert még számos, a Hitközség felügyelete alá tartozó egylet, egyesület tevékenysége egészítette ki.
 
A Hitközségi szervezet egész működését áthatotta a jogorvoslati feljebbviteli rendszer fenntartása.
 
A Szabályzat betartása ugyancsak a Hitközség működő tagságára volt kötelező érvényű, azonban a szervezet hatása a hitéleti tevékenységen kívüli, szekuláris, kulturális és szórvány zsidóság életére is meghatározó jelentőséggel bírt.
 
dr. Csillag János