Megemlékezések a Holokauszt áldozatainak emléknapján

Április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.
 
A Holokauszt emléknapján megemlékezést tartottak Csepelen a zsidó temetőben, melyen Fináli Gábor tartott beszédet és megemlékezett az elhurcoltakról. A zsoltár után a megjelentek az emlékezés köveit és mécseseket helyeztek el.
 
A Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskolánál, a volt gettó falán elhelyezett emléktáblánál (Bp. XXI ker. Petőfi tér 1.) tartott megemlékezésen beszédet mondott Németh Szilárd, Csepel polgármestere, valamint  Kerényi András a Délpesti Körzet elnöke.
 
Koszorút helyezett el a Csepeli Önkormányzat, valamint a Dél-Pesti Körzet. A jelenlévők mécses gyújtással emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól.


Kerényi Andrásnak a emléktáblánál elmondott beszéde

Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket, köszönöm, hogy a csepeli Önkormányzat kezdeményezésére ma megemlékezhetünk elpusztított mártírjainkról, elhurcolt hozzátartozóinkról az állami holokauszt nap április 16. előre hozásával.
Külön köszönöm, hogy akkor kezdeményezték a szokásos évi megemlékezés feltétlen megtartását, amikor az az eszme, amely rokonainkat, ismerőseinket a halálba űzte, kiszabadulni látszik a palackból.
Olyan helyen hangozhatott el napjainkban a Tiszaeszlári vérvádra utaló beszéd, ahol utoljára ilyen gondolatok a 1920-30 években a zsidótörvények idején voltak szalonképesek, a PARLAMENTBEN, az ORSZÁGUNK házában.
A holokauszt élménye és emléke talán az egyik legmeghatározóbb eleme zsidó identitás-tudatnak a mai magyar zsidó közösségben. Gyakorlatilag nincs olyan magyar zsidó család, akinek ne lennének kegyetlenül elpusztított családtagjai, akinek ne lenne kire emlékeznie.
Ezért gyűltünk ma össze, hogy megemlékezzünk azokról, akik egykor itt éltek és a helyi zsidó közösséget alkották.
A helyi közösség története azonos a hasonló közösségek sorsával, éltek, fejlődtek, növekedtek, gyarapodtak, amíg engedték. Tanultak, művelődtek sportoltak, amíg lehetett.
A történelem fogaskereke éppúgy bedarálta őket is ahogy a többi hasonló közösséget.
Szeretnék idézni egy gondolatot Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján elhangzott beszédéből, amikor Mózes V. könyvének 25. fejezetéből idézve azt mondja:” Emlékezzél, mit tett veled az Amalék, ez a vérengző nép, midőn kivonultatok Egyiptomból. Megtámadta a vonuló menet végén a gyengéket és a fáradtakat. Nem félt Istentől. Ha az Örökkévaló, a Te Istened nyugalomhoz segít Téged, töröld el Amálék emlékezetét és ne felejts” Főrabbi úr így folytatta:
Három lényeges pontja van a mi számunkra ennek a bibliai üzenetnek: „Emlékezz, töröld el a gonosz emlékezetét, és ne felejts”
Ahogy már mondtam, a csepeli zsidók emlékezetére gyűltünk össze a szívünkben és az elmékben a gyász érzéseivel, gondolataival. Nem akarunk emlékezni azokra, akik végrehajtották ezt a gyalázatot. De próbáljuk nem elfelejteni a tényeket. A fájdalmakat, a sérelmeket, sérüléseket a túlélők testükben, lelkükben hordozzák, mi - az utódaik - pedig a génjeinkben. Az emlékezés gondolatával gyűltünk össze. És a tiltakozáséval, hogyan lehetséges, hogy ma 2012-ben országgyűlési képviselő megfogalmazhat ilyen gondolatokat.
Az általánosítás mindig veszélyes, a „bizonyos körök” után, először csak a faji megkülönböztetések jönnek, aztán következik a még nagyobb általánosítás először a szőkék, aztán az őszülők, szemüvegesek és így tovább. Nem lehet tudni mikor jövök én, vagy te, vagy Ön, azért mert szemüveges, vagy, mert ferde az orra. Bárkire sor kerülhet ilyen alapon.
Azt szoktuk mondani, hogy megbocsátunk, de nem felejtünk. Azok akik a XX. században elkövették ezeket a szörnyű tetteteket, talán tudatlanságból, talán azért tették, mert félrevezették őket. Ezért nekik megbocsátunk. Ma, akik így beszélnek, azok nem tudatlanok és nem félrevezetettek. Nekik és tárasaiknak nem bocsátunk meg.
Azonban a mi mai zsidóságunk nem csak a mártíromságról, nem csak az áldozatokról szól.
Élünk és visszük tovább a tant, őrizzük a tudást és tovább adjuk mindenkinek az üzenetet:
Smömá Jiszroél, Adajnaj Elajhénu, Adajnaj echod,
Halljad Izrael, az Örökkévaló Istenünk, az Örökkévaló Egyetlen ’egy’!
Most hajtsunk fejet és emlékezzünk meg azokról, akik már nem lehetnek velünk és akiknek emlékét őrzi ez a tábla.

BZSH Dél-Pesti Körzet - Újjáalapítva 2002-ben
1203 Budapest, Zamárdi utca 7.
E-mail: kapcsolat@del-pest.com