A szörnyű világégésben a pesterzsébeti hitközség is, mint Jákob ősatyánk Ezsau ellen, felkészült a harcra, imára és az adakozásra. Az ifjak és férfiak bevonultak. Rekkenő hőségben és dermesztő hidegben, hegytarajokon és sziklahasadékokban védték a hazát, az itthon maradottak pedig nemcsak fokozott erővel dolgoztak, hanem a hadüzenet első napjain már segélyző bizottsággá alakultak és élelemmel, ruházattal támogatták a hadbavonultak arra szoruló hozzátartozóit. A templomban pedig naponta reggel és este könyörgő zsoltárok mondattak a győzelemért és szerencsés békekötésért. A segélyezés a hitközség, a Nő- és Szentegyletek elnökeinek: dr. Vincze Jakab, dr. Krisháber Béláné és Goldberger Jakab együttes irányítása mellett folyt.

1916-ban idemenekültek Erdélynek: Hátszeg, Gyulafehérvár, Lupény, Petrozsény, Maroshévíz, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Szászrégen helységeiből családok és egyesek, kiket 1917. február haváig, míg hazatérhettek, lakással, élelemmel és pénzbeli segéllyel elláttak. A segélyezés felekezeti különbség nélkül történt.

Bár a háború sok hitközségi tagot szólított hadba, 1918-ban mégis megtartatott a hitközségi tisztújítás. Elnöknek újból egyhangú lelkesedéssel dr. Vincze Jakabot választották meg, aki a rendkívül nehéz háborús viszonyok között is meg tudta őrizni a hitközségi intézmények gazdasági egyensúlyát.

Még nagyobb súlyt helyezett a hitoktatásra, mely a következő nehéz hónapokban, az iskolaépületekből kiszorult. Előterjesztésemre határozatba ment, hogy a nyári szünidőben az iskolás gyerekek a templomban gyűjtessenek egybe, hol a délelőtt folyamán az évközi mulasztásaik pótoltatnának. Fantusz Géza és Króh Hermann elöljárósági tagok pedig, vallási buzgalmukban, ez ügyben felkeresték a szülőket otthonukban, és ebbeli eljárásukat siker koronázta. A kommün vakációjában megtelt a templom gyermekekkel, kik négy csoportra osztva, ugyanannyi tanerő által naponta délelőtt tanításban részesültek. A hitoktatók önkéntes kultuszjáradékokból díjaztattak, melyek beszedésére Schwarz Lajos, Pollák Lipót, Króh Hermann és Klein Manó elöljárók és néhai Weisz Manó hitk. tagok vállalkoztak.

A rémuralom elmúltával, 1919 szept. 1-én tartott elöljárósági ülésen dr. Vincze Jakab elnök megelégedéssel állapíthatta meg, hogy sem a hitközség képviselőtestülete, sem az előljáróság tagjai körül egy sem akadt: ki a proletárdiktatúra rémkorszakában valamelyes vezető szerepet vállalt volna. Általában a helybeli zsidóság távol tartotta magát ezektől a mozgalmaktól, amiért is visszautasítja a helybeli zsidóság ellen hangoztatott vádakat. Egyben hálás köszönettel emlékezett meg azokról az elöljárósági tagokról, kik az elmúlt nehéz időkben, amidőn a hitközség létalapja és a hitélet kultusza a legnagyobb veszedelemben forgott, személyes tevékenységükkel hozzájárultak egyrészt a hitélet fejlesztéséhez, különösen az ifjúságot illetően, másrészt a hitközség intézményeinek fenntartását gyűjtésekkel lehetővé tették. Kiemeli és jegyzőkönyvben megörökíteni kívánja: Fantusz Géza, Króh Hermann, Goldberger Jakab, Schwarcz Lajos, Pollák Lipót, Klein Manó és Schwarcz Jenő elöljárók és dr. Krisháber Béla rabbi érdemeit. Ugyancsak az 1919. évi november 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen is felemeli tiltakozó szavát a zsidóság ellen felhozott igaztalan és álnok vádak ellen.

A lelki vigaszon kívül azonban a nyomortól és ínségtől sújtottak felegyenesítése érdekében is buzgólkodott a hitközség karöltve a Chevra Kadisával, midőn a tél beálltával tüzelőt és élelmet osztott ki közöttük. Azonban még nagyobb tevékenységet fejtett ki a Nőegylet: dr. Vincze Jakabné elnök, Pauncz Ignácné alelnök, dr. Balázs Adolfné titkár és Szántó Samuné háznagy vezetésével. Chanuka és Purim ünnep rendezésével sikerült oly nagy összeget előteremteniük, hogy a tél beállta előtt 100 iskolás gyermeket vendégeltek meg és ruháztak fel. Ezen úrnők agilitásának köszönhető, hogy Pedlow kapitány az Amerikából érkező szeretet-adományokból két éven át annyit juttatott a Nőegyletnek, hogy hathatósan segíthetett a viszonyok mostohasága folytán elszegényedetteken.

A hitközség növekedésével 1920-ban állandó hitközségi iroda szerveztetett. A hitközség teendőit eddig dr. Balázs Adolf titkár, jelenleg városi főügyész, egymaga végezte, párját ritkító hozzáértéssel és szervezőképességgel. Az állandó iroda vezetőjévé Mann Gizella úrleány választatott meg. Ugyancsak ezen évben ment határozatba egy négyosztályú, két tanerős zsidó népiskola felállítása. Az iskola saját épületében 1922. szeptember havában nyílt meg Molnár Dávid ás Cuckermann Ilona tanítók működésével. Az iskola a hozzáfűzött várakozásnak minden tekintetben teljes mértékben megfelelt. Jelenleg 105 zsidó növendék látogatja és a harmadik tanítói állás is megszerveztetett. A hazafias érzés ápolása a zsidó iskolák tradíciójához híven talál gondozásra, Molnár Dávid igazgató buzgólkodása folytán egy nagy értékű aranyhímzésű nemzeti zászló készült, mely a templomban ünnepélyesen felavattatott.

Az állami elemi iskolába járó izr. növendékek hitoktatását rajtam kívül Pollák Sámuel és Perlusz Henrik kántorok, özv. Balázs Mórné, Erdős Miksa és Spitzer Lipót tanítók végzik. A talmud-thórának, melyre Króh Hermann és én ügyelünk, Perlusz Henrik a tanítója.

Az 1920. december havában elhunyt nagykedveltségű Zelikovics Ármin sírhelyére a hitközség emléktáblát állíttatott.

Az 1921. évben a hitközség kebelén belül különálló kultúrosztály, gazdasági és szertartási ügyosztály létesültek, az ifjúsági önképző szakosztály és leányegylet újból megszerveztetett. A kultúrosztály Róth Dezső, majd Vermes Ármin hitk alelnökök vezetése mellett nagyhatású üléseket rendezett. Az üléseken dr. Guttmann Mihály, dr. Hevesi Ferenc, dr. Hevesi Simon, dr. Kis Arnold, dr. Krishábel Béla, dr. Lederer Sándor, dr. Strausz Adolf, dr. Szabolcsi Lajos, dr. Wallenstein Zoltán és dr. Weisz Miksa tartottak felolvasásokat és szabad eladásokat. Áhrahámsohn Manó, Lineczky Bernát, Tkáts Izrael, Préger Simon főkántorok, pedig liturgiai énekeket adtak elő.

A gazdasági ügyosztály élén Fantusz Géza hitk alelnök áll, ki nagy érdemeket szerzett a mészárszék felállításával és a széder-esték rendezésével, melyeken 150 szegény gyermek és felnőtt talál az ünnepi estéken meleg vallási otthonra. A szertartási osztály élén Schwarcz Jakab főgondnok áll, ki a templomi ügyrend betartásán őrködik tapintatos eréllyel.

Az ifjúsági szakosztályt, mint egyházi elnök, én vezetem. Dr. Balázs Adolf városi főügyész, dr. Varga Samu árvaszéki ügyész, Orbán Béla városi műszaki tanácsnok, dr. Kardos Ernő ügyvéd, világi elnökök irányítása mellett képezi magát zsidó és magyar történelmi és irodalmi felolvasásokkal és költemények szavalásával, zsidó liturgiai zenével és énekekkel a mi ifjúságunk.

A leányegylet Szántó Samuné nőegyleti kiküldött elnök és Krisháber Ella leányegyleti elnök vezetése mellett fejtett ki irodalmi és jótékonysági működést.

1922. március 26-án ünnepi gyász-istentisztelet keretében avattatott fel, a világháborúban elesett hősök emléktáblája. Az emléktábla, melyre 47 hősi halott neve van bevésve, a templom falába illesztetett. Az avató beszéd után Szinok Zoltán református, Falvay Jenő evangélikus lelkészek és Nagy-Győry István községi főjegyző adóztak kegyeletes szavakkal a hősi halottak emlékének. Az eltűntekkel a hősi halottak száma legalább is hetvenre emelkedett.

A Chevra Kadisa a háborús időkben új temetőt nyitott, a régit pedig kőfallal vétette körül. Díszközgyűlés keretében megünnepelte Schwarcz Sándor gondnok 25 éves működésének fordulóját, 1924. évben az új temetőt is cementfallal keríttette körül és egy impozáns Cadik-Hádin házat építtetett két szertartási teremmel és mellékhelyiségekkel. Mindezek létrehozásában Goldberger Jakab elnök és Rittersporn Mór gondnok buzgólkodtak különösképpen. Ugyancsak nevezettek fáradoznak az Aggok-háza létesítésén is, melynek alapköve a közelmúltban már le is tétetett. A hitközség 1925. január 4-én istentisztelettel és díszközgyűléssel megünnepelte 25 éves működésemet.

Május havában Singer Miksa pénzbeszedő szolgálatának 25 éves jubileuma tartatott meg. A hűséges és népszerű alkalmazottat ajándékokkal halmozták el.

A következő hónapban az Iskola-szék ünnepelte dr. Vincze Jakab elnöki működésének 15 éves fordulóját, mely előfutárja volt azon nagyszabású ünnepségnek, mely 1920. december 19-én folyt le hitközségi elnökségének 15 éves fordulója alkalmából. Az érdemdús elnök lelkes ünneplésben részesült. Nagyszámú küldöttség tisztelgett előtte, hervadhatatlan érdemei elismeréséül díszoklevél nyújtatott át neki, azonkívül a hitközség a tanácsterem számára megfesttette életnagyságú képét, melyet díszvacsora keretében lepleztek le.

Működése méltatásra talált az "Izr. családi naptár 5686-iki zsinagógai évfolyam, 104. lapján a következőkben: "1911-ben dr. Vincze Jakab orvosra irányul a hitközség tekintete. Reá ruházta az iskolaszéki és egy évvel későbben a hitközségi elnöki tisztet. Súlyos évek, nehéz idők viharzottak el fölöttünk az óta. Dr. Vincze ma is ott áll a helyén ifjú erővel, olthatatlan lelkesedéssel, a tapasztalt férfiú bölcsességével. A szegényeknek gondviselője ő, a községnek lelke, a magyar zsidóságnak egyik erős bástyája. Az egész község szívét meghódította. Alkotó erejét dicséri a zsidó felekezeti iskola, amelyet ő létesített, s melynek fenntartási költségeit kizárólag a hitközség tagjai viselik. A kitűnő elnök törekvéseit nemes barátok közreműködése acélozza, kitartó munkáját az egész gyülekezet hálája kíséri" A "nemes barátok" alatt a cikkíró az elöljáróság tagjait érti, kik a következők, Kultúrelnök: Vermes Ármin; gazdasági alelnök: Fantusz Géza; ügyész: dr. Balázs Adolf; pénztáros: Klein Manó; ellenőr: Fekete Ernő; I. gondnok: Schwarcz Jakab; II. gondnok: Glász Simon; Talmud-thóra gondnok: Króh Hermann; jeruzsálemi gondnok: Fischer Manó, ülnökök: Schwarcz Jenő, Gönczi Gyula, Szántó Samu; iskolaszéki alelnök: Deutsch Sándor; tagok: Goldberger Jakab, Berger Mór, dr. Kardos Ernő, Orbán Béla, Schor Jenő és dr. Varga Samu.

A hitközség osztatlan szeretetének és nagyrabecsülésének örvendő Gárdos Mór titkár fájdalom - már nincs az élők sorában. 1926. szukkoth ünnepén költözött el az országos hírű pedagógus és tanügyi író a magyar zsidóság nagy bánatára. Helyét, mint községi titkár, fia: dr. Gárdos Jenő tölti be. Ugyancsak nagy veszteség érte a hitközséget Gráner Sándor tiszteletbeli elnök elhalálozásával. Az elhunyt három évtizeden át volt a hitközség elnöke; ő alatta épült az impozáns templom és sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Végrendeletében egymilliárdot érő házat hagyományozott zsidó kórház céljára. Halálának évfordulóján gyászistentiszteletet tartatott. Ugyancsak gyász- istentisztelet keretében rótta le a hitközség elismerését és háláját hazánk és felekezetünk kiváló fia: Vázsonyi Vilmos dr. iránt.

Benső ünnepséggel adózott hitközségünk 1927. július 10-én öreg gondnoka: Glász Simon 25 éves működése iránt, kit mint a hithűség és hagyományos zsidó szellem igazi képviselőjét, főgondnoki címmel és díszoklevéllel tüntetett ki.

A pesterzsébeti hitközség a hetvenes években alakult meg 10 családdal. A családok száma ez idő szerint 1600-ra emelkedett és a hitközség folyton fejlődésben van. Rá alkalmazható az Írás szava: "Kicsiny volt kezdeted, de nagy jövő vár reád."

Isten kegyelme segítse hozzá!

(Forrás: A Kecskeméti féle Zsidó Évkönyv 1927. kiadásából, a 130-133. oldal.)