Köztudomású, hogy a Pesterzsébeti Zsidó Hitközség történelme szorosan összefügg neves rabbija, Dr. Kriszháber Béla életével.

Az "Új Élet" 1953. évi december 1-i számában a következő közleményt olvashatjuk:

"- Dr. Kriszháber Béla ny. főrabbi jubileuma. A BIH Pesterzsébeti Csepeli Körzete halvacsora keretében ünnepelte Dr. Kriszháber Béla ny. főrabbit abból az alkalomból, hogy 60 évvel ezelőtt nyerte el rabbi-diplomáját. A Körzet minden tagjának meleg szeretete nyilatkozott meg az ősz főpap iránt, aki teljes frissességében csillogtatta meg szónoki képességét ezen az esten is. A BIH nevében dr. Heves Lajos elnök köszöntötte a 87 éves jubilánst, a Rabbiképző Intézet nevében dr. Richtmann Mózes, a Körzet nevében pedig dr. Jólesz Károly körzeti rabbi. -"

A közlemény alapján kiderül, hogy az ünnepelt 1866-ban született a Bács megyei Kula községben, ahol apja köztiszteletben álló rabbi volt. Kriszháber Béla 1893-ban szerezte meg rabbi diplomáját, és 5 évig foglalta el apja megüresedett székét.

1898-ban szerződött Alsó-Dabas községbe, ahonnan 1899-ben Soroksárra, 1900-ban Erzsébetfalvára helyezte át a székhelyét.

Erre a rövid kanyargós ösvényre szeretném felhívni az olvasó figyelmét a következő feltételezéseken alapuló magyarázattal.

Furcsa dolog, de ezen a ponton az Erzsébeti Hitközség és a magyar anyakönyvezés története átmenetileg összeilleszkedik, hogy aztán elnyerje természetes medrét a megizmosodott Erzsébetfalvai Hitközség dominanciájában.

A dolog történetéhez hozzátartozik, hogy hivatalos anyakönyvezés 1848 előtt az Osztrák Magyar Monarchia területén nem létezett. Előfordultak különböző egyházi lajstromok már az előtt 500 évre visszamenőleg, de azok esetlegesek, hiányosak, olykor meglehetősen zavaros adatokat tartalmaztak.

1848-tól a hivatalos anyakönyvezés az egyházi gyülekezetek kezébe került, azonban az adatfelvétel és adatkezelés problémája ez által sem lett egységes és mindenre kiterjedő.

Feltételezhetően ez volt az oka annak, hogy 1895. október 1-i hatállyal a hivatalos teljességre törekvő anyakönyvezést az állam vette magához, és az állami hierarchia anyakönyvi kerületeket kialakítva a szolgabíróság feladatává tette az anyakönyvi nyilvántartás felügyeletét.

Időközben 1898-ban az állami hierarchia is átalakítás alatt állt, s megyei-járási szervezetek kialakítása új rendszer kialakításával, azazhogy a régi célirányos módosításával próbált felnőni a feladatok megoldásához. Így történhetett meg, hogy a korábbi Pest-Pilis-Solt vármegye Pesti járása három részre szakíttatott, s annak Pest középső nevezetű járása a járási székhelyül szolgáló Alsó-Dabas neve után az Alsó-Dabasi járás nevet nyerte el.

Az Alsó-Dabasi járás felügyelete alá kezdetben 14 község tartozott Ócsától Tatárszentgyörgyig, beleértve Alsó-, Felső-Dabast, Gyónt és Sári önálló községeket, amelyekből a jelenlegi Dabas egyesült a későbbiekben, és Lajosmizsét, amely manapság talán a legnépesebb járási település.

A népszámlálási adatok szerint az Alsó-Dabasi járás zsidó lakosságának létszáma 1880-ban 746 fő volt. Ennek a létszámnak közel a fele 351 fő az Alsó-Dabast környező négy településen élt. Hitközségi szervezetükről ugyan nincsen tudomásunk, de Schőn Mózes nevében a járási zsidóság rabbival rendelkezett.

Ide került szerződése által Dr. Kriszháber Béla rabbi 1898-ban. A századforduló környékén azonban a járási zsidóság települési szerkezete jelentősen átalakult. A pesti városhatár közelsége és a pestkörnyéki községeknek a vámhatáron kívüli helyzete néhány helységben rohamos létszámnövekedés alapjává vált.

Ezek közé a helységek közé tartozott Erzsébetfalva, ahol az 1900-as népszámlálás szerint több mint 1000 állandó zsidó lakost, az 1910. évi népszámlálás szerint több mint 3000 állandó zsidó lakos számoltak össze.

Talán a várható fejlődés elébe ment Dr. Kriszháber Béla, aki 1899-ben Soroksáron, 1900. január 2-tól Erzsébetfalván rendezkedett be.

Jóval később az anyakönyvi kerületek módosultak. A Soát megelőzően Pesterzsébethez Csepel, Soroksár, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Tököl tartozott anyakönyvileg.

A fenti híradásban azonban van valami hátborzongató. A Pesterzsébeti Csepeli Hitközség a gyülekezet életében Mózes sorsú agg vezető jubileumára halvacsorával emlékezett. Micsoda véletlen egybeesés!